Meglévő biztosítását szeretné felmondani, de nem tudja pontosan hogyan kell? Segítünk mindenben.
Amennyiben Ön a Generali biztosító ügyfele, abban az esetben segítünk a kár bejelentés folyamatában.
Mindenki egyedi egyedi ajánlatot kap az igénybe vehető kedvezményekkel, hűség-vagyonarányos és egyéb bónuszok várják Önt.
Biztosítási feltételek:
Szeretné támogatni gyermekét amiben csak lehet, s mindehhez szeretne felépíteni hosszú távon egy már szemmel látható összeget? Egy megfelelően kiválasztott és diverzifikált portfólióval összeállított rendszeres megtakarítással mindez elérhető lehet az Ön számára is.
Ha gyermek megtakarítás kerül szóba általában a Babakötvény jut az emberek eszébe. Azt azonban kevesen tudják, hogy mi is voltaképpen ez a Babakötvény. Hitel, amit az államnak adunk, s majd visszakapjuk, amint a gyermek betölti a 18. életévét. Sok esetben elegendő és jó megoldás lehet, azonban részletesen át kell beszélni az elképzeléseket, hogy a megfelelő megtakarítási lehetőséget válasszuk.
Egy másik megtakarítási forma a rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. Hosszú távon megbízható, és komoly tőkét felépítő lehetőség lehet számunkra. Azonban fontos, hogy ne csak úgy félre akarjon rakni, hanem a megfelelő célok érdekében akarjon félre rakni!
A biztosítással kihasználhatja, hogy vagyona folyamatosan gyarapodjon, de minimum 10 éves tartam esetén lehet jó döntés az Ön számára!
Mit kell tudni a UNIT-LINKED biztosításokról?
Hogyan kinek mi és hogy éri meg, ez az adott körülményektől függ leginkább. Sok esetben több lehetőség együttes kihasználása vezet a legjobb megoldásra.
Amennyiben rövid távra szeretnénk megtakarítani, akkor az állami babakötvényt választva érhetünk el célt, míg hosszabb távon már a befektetési egységekhez kötött rendszeres megtakarítás lehet jó választás. Ezeket pedig ki tudjuk egészíteni egy Önsegélyező pénztárral, aminek segítségével például a gyermekünk iskoláztatásának kiadásait tudjuk lecsökkenteni úgy, hogy a befizetéseinkre igénybe vesszük a 20%-os adóvisszatérítést.
Amint látja egy részletes átbeszélést követően biztos, hogy fogunk tudni Önnek is kézzle fogható tanáccsal, segítséggel szolgálni, amivel biztos el fogja tudni érni a kitűzött célokat, jelen esetben a gyermeke támogatását.
A 2005. december 31-e után született magyar állampolgárságú és Magyarországon élő gyerekek, valamint a 2017. június 30-a után született külföldön élő, de magyar állampolgárságú vagy Magyar igazolvánnyal rendelkező gyermekek az államtól egy egyszeri, 42.500 forintos életkezdési támogatást kapnak.
Ez az összeg a gyermek 18. születésnapjáig a Magyar Államkincstárnál vezetett életkezdési letéti számlára kerül.
Fontos különbség a magyar és “külföldi” gyerekek életkezdési támogatása között, hogy a 2005. december 31-e után született magyar gyerekek automatikusan kapják meg ezt a támogatást az államtól, tehát a szülőknek nem kell ezért semmit tenni. Ezzel szemben a 2017. június 30-a után született “külföldi” gyerekek szüleinek meg kell igényelni ezt a támogatást a Kincstár ügyfélszolgálatain vagy a magyar külképviseleteken.
Az életkezdési letéti számlán az életkezdési támogatás összege csupán az infláció értékével megegyező mértékben kamatozik.
Vagyis gyermekünk 18 éves korában ez a pénz – bár látszólag valamennyivel magasabb összeg lesz – valójában ugyanannyit fog érni, mint a gyermek születésekor ez a 42.500 forint ért.
Ráadásul az életkezdési támogatáshoz a Kincstári letéti számlára – ahol ez az összeg a gyermekünk 18 éves koráig pihen – nem fizethetünk be plusz megtakarítást, és az infláció összegénél magasabb kamatozást sem érhetünk el vele.
Éppen ezért, ha szeretnénk többet félretenni gyermekünk életkezdésére, magasabb kamatozással, ami mellé még állami támogatást is kaphatunk, akkor érdemes átvezetnünk ezt a támogatást, és ennek inflációval megnövelt összegét egy Kincstári Start-értékpapírszámlára.
Kincstári Start-értékpapírszámlát (röviden: Start-számlát) bárki nyithat gyermekének, aki szeretne valamekkora összeget – Babakötvény formájában – félretenni számára rendszeresen vagy alkalmanként.
Start-számlát nem csak gyermekünk születésekor nyithatunk, hanem 18 éves koráig bármikor. Azaz akkor sincs baj, ha gyermekünk például 10 éves, és az életkezdési támogatását még nem alakítottuk át Start számlává, hiszen a Start-számla és a Babakötvény igénylése visszamenőleg is bármikor lehetséges.
Ezt pedig a jobb kamatozás (infláció + 3% garantált kamatprémium) miatt is érdemes minél előbb megtenni, hiszen a magas inflációs környezetnek köszönhetően 2020-ban a Babakötvény kamata már 6,4%.
A Babakötvény a közhiedelemmel ellentétben nem számla, hanem egy értékpapír, amibe a Start-számlára befizetett megtakarításainkat fektetik be.
A Magyar Államkincstár ugyanis a Start-számlára befizetett pénzből minden esetben Babakötvényt vásárol.
Az Államkincstár minden évben kibocsájt egy 19 éves futamidejű Babakötvényt 1 forintos alapcímletekben. Így a Start-számlára történő befizetéseinkből minden esetben a gyermek születési évéhez igazodó sorozatszámú Babakötvényt vásárolnak gyermekünk 18. születésnapjáig.
Ennek köszönhetően pedig az összes értékpapír egyszerre, gyermekünk 18. születésnapja után fog lejárni.
az állam számos olyan kedvező feltétellel ösztönzi a szülőket a Babakötvény vásárlására, mint a költségmentesség vagy egy kisebb összegű állami támogatás.
Ezek az előnyök tehát nem apró betűs részek a szerződésben, és átveréstől sem kell tartanunk, hiszen az államnak egyértelműen megéri, hogy minél több ember vásároljon Babakötvényt.
A Start-számla bevezetése ugyanis egyfajta win-win szituációt eredményez az állam és a vásárlók között. Az állam plusz pénzhez jut, amivel gazdálkodhat a futamidő lejáratáig, mi pedig kedvező feltételek mellett takarékoskodhatunk gyermekünk felnőtt éveire.
A Generali MyLife rendszeres díjas, élethosszig tartó életbiztosítás a jövőről való gondoskodás legfontosabb állomásaira kínál megoldást. E konstrukció legfőbb és legnagyszerűbb tulajdonsága, hogy segítségével az élete során az egymást követő nagyobb események tervezhetővé válnak, és ezen élethelyzetekhez igazodva számlájáról Ön kérheti a megfelelő összeget, de akár az előre nem látható élethelyzetekben is hozzáférhet megtakarításaihoz.
Konstrukciónk egyetlen szerződés keretén belül – eszközalapok választása mellett – megtakarítási lehetőséget és egyben biztosítási védelmet is nyújthat. Döntése alapján megtervezheti szerződését úgy, hogy
• elsősorban megtakarításként nyújtson fedezetet távolabbi céljához, vagy
• anyagi biztonsági bázisként széles körű biztosítási védelemmel legyen felvértezve.
Sőt, igénybe vehető a szülő halála esetén életbe lépő szolgáltatás is, melynek lényege, hogy ha a szülő elhalálozna a futamidő alatt, akkor a biztosító tovább fizeti a megtakarítás összegét, így biztosan tud segíteni anyagileg gyermekének.
• Lehetősége van megtakarítását biztosítási védelemmel kiegészíteni, haláleseti díjátvállalás szolgáltatással védheti megtakarítási programját.
• A rendszeres díjas életbiztosítás kitartó, kisebb részletekben történő megtakarításra ösztönöz. Megvalósíthatóvá teszi a nagyobb tőke összegyűjtését.
• A hosszú távon, sok részletben összegyűjtött tőke más-más árfolyamon kerül befektetésre, ez csökkenti a befektetési kockázatot.
• Egy konstrukción belül többféle befektetési eszköz közül választhat, így alkalmazkodni tud a piaci változásokhoz.
• A szerződés kedvezményezettjei szerződéskötéskor név szerint megjelölhetők, és a későbbiekben bármikor módosíthatóak.
• Az életbiztosítás alapján fizetendő szolgáltatási összeg nem része a hagyatéknak, így amennyiben a kedvezményezettek név szerint kerültek megjelölésre, úgy nem kell a – gyakran hosszan elhúzódó – hagyatéki eljárás befejezéséig várni a biztosító szolgáltatására. Társaságunk rövid határidőn belül teljesíti a kifizetést, így nem marad pénz nélkül az Ön számára fontos hozzátartozó, a kedvezményezett.
• Miután az életbiztosítás alapján fizetendő szolgáltatási összeg nem része a hagyatéknak, így a kedvezményezettet a kifizetett összeg után öröklési illetékfizetési kötelezettség sem terheli.
• Az életbiztosítási összeg mentes a végrehajtás alól.
• A legalább 10 évig számlán tartott befizetésekkel élvezheti a kamatadó-mentességből származó előnyöket.
• A biztosítási esemény alapján történő kifizetések (kockázati szolgáltatások) összegei szintén mentesülnek a kamatadó alól.
• Nyugdíjbiztosításként megkötött szerződés esetén – a hatályos SZJA törvény értelmében – a szerződőnek lehetősége van adójóváírás igénybevételére.
15 év
Azt mutatja meg, hogy a biztosítás biztosítottjának legalább hány évesnek kell lennie a szerződéskötés pillanatában. Ezt a kort ténylegesen be is kell tölteni, azaz a hónap és a nap is számít nem csak az év.
10 év, vagy attól több
Azt mutatja meg, hogy a biztosítás biztosítottjának legalább hány évesnek kell lennie a szerződéskötés pillanatában. Ezt a kort ténylegesen be is kell tölteni, azaz a hónap és a nap is számít nem csak az év.
Több kiegészítő biztosítás is választható, azonban nem kötelező. A szerződések mindegyike rendelkezik alap biztosítási védelemmel, ami értékét és így költségét is tekintve elhanyagolható.
Kiegészítők lehetnek..:
baleseti halál, halál, baleset, egészségkárosodás, stb
Havi, negyedéves, féléves, vagy éves díjfizetés választható
Csekk, átutalás, illetve inkasszó választható.
HUF (forint)
Nem kötelező évente indexálni, de lehetőség van rá.
A szerződések rendelkeznek eseti számlával, amire nem kötelezően, de bármikor befizethető plusz összeg, s erről bármikor ki is vehető összeg.
Az eseti számla is napi kamatozású.
Költsége minimális, így érdemes kihasználni.
Számos bónusz áll rendelkezésre, melyeket ki lehet használni.
Pl: hűségjóváírás, vagyonarányos bónusz, díjarányos bónusz
BÓNUSZOK
Hűségjóváírás: bizonyos évenként x% kerül jóváírásra. A szerződési feltételek szerint.
Vagyonarányos bónusz: A 20. évtől az év végén 0,5% hozamjóváírás a rendszeres díjas számla aktuális értékének százalékában.
Díjarányos bónusz: a befizetések után az éves díj alapján 0%, 2%, vagy 4%-os jóváírás a befizetés százalékában
Mondhatjuk azt, hogy az első 10 évben nem ajánlott, de természetesen van rá lehetőség.
A 13. hónaptól már élhet ezzel a lehetőséggel.
3 év után van rá lehetőség
A rendszeres díj csökkentésére ennyi díjrendezett év eltelte után van legelőször lehetőség, amely szerződésenként más és más. Általában a díjcsökkentés igénylésének időpontjában aktuális minimumdíjnál alacsonyabbra nem módosítható a fizetendő díj.
A szerződéshez alkalmazandó TKM mutatja meg pontosan a költségeket!
Adminisztrációs költség: 150-500 forint között/hó
Vagyonarányos költség: 1,4 – 1,8 % között, eszközalaptól függően
Elmondhatjuk, hogy az első 2 évben magasabbak a költségek, amik a 3. évtől mérséklődnek.
Az első és a harmadik évforduló közt van rá lehetőség; reaktiválni az elmaradt díjak befizetésével van lehetőség
Díjmentesítés esetén a díjfizetési kötelezettség véglegesen megszűnik. Ez az opció azonban veszteséggel jár, hiszen ilyenkor az adott visszavásárlási értéken véglegesítik az egyenleget.
| Kockázati díjrész |
A szerződésre beérkező teljes rendszeres díj befektetésre, azaz eszközalapokba kerül. A biztosító a kockázati díjakat és a díjbeszedési költséget havonta a befektetési egységek terhére érvényesíti. A megtakarítási díjrészt további költségek is terhelik. A díjbeszedési költséget és a megtakarítási díjrészt terhelő költségeket a Kondíciós lista tartalmazza. A megtakarítási díjrész jelenti a tőkegyűjtés alapját, ezzel tud számolni a kitűzött távlati céljai megvalósításához. A megtakarítási díjrészen elérhető hozam nagyságát a választott eszközalapok teljesítménye, a befizetési és pénzkivételi időpontok, valamint a megtakarítási díjrészt terhelő költségek befolyásolják. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint nyugdíjbiztosítás esetén a megtakarítási díjrész és a díjbeszedési költség összege jelenti az igénybe vehető adójóváírás alapját. Kérjük, a részletekről tájékozódjon az aktuális, nyugdíjbiztosításokhoz készített adótájékoztatóból. |
| Díjbeszedési költség |
|
| Megtakarítási díjrész |
Általában a nem megfelelően választott megtakarítási szerződés okozza a legtöbb gondot. A jól megválasztott megtakarítási program biztosan nem fog semmilyen problémát okozni, sőt nyereséget fog termelni Önnek.
Mik tehát a legtöbb esetben a problémák?
Az alacsony kockázati kategóriába sorolt eszközalapok választásakor normál piaci ármozgás esetén kicsi a valószínűsége az extrém tőkevesztésnek. A tőkevesztés kockázata a helyes befektetési időtáv megválasztásával és megfelelő befektetési portfólió kialakításával tovább csökkenthető. Mindazonáltal extrém piaci árfolyamváltozások esetén (pl. államcsődnél) az alacsony kockázati kategóriába sorolt eszközalapoknál is előfordulhat teljes elértéktelenedés.
Tallózó abszolút hozam
Világjáró kötvény
Horizont 5+ vegyes
Horizont 10+ vegyes
Hazai részvény
Horizont 15+ vegyes
Eseti díjhoz további magas kockázatú eszközalapokat is választhat
Világmárkák részvény
Fejlett világ részvény
Fejlődő világ részvény
Innováció részvény eszközalap
az a fél, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy, vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
A biztosított az a természetes személy, akit a biztosítási szerződésben biztosítottként neveztek meg, és akinek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés létrejön.
Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, a szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosított a biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulását
írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerződés az aktuális biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe szerződőként belép.
Kedvezményezett az a szerződő és a biztosított által megnevezett személy, aki a szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult.
A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával ajánlattételkor, illetve a biztosítási szerződés hatálya alatt bármikor a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal kedvezményezettet jelölhet meg, illetve bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezett jelölést módosíthatja feltéve, hogy a kedvezményezett jelölés vagy annak módosítása a biztosítási esemény bekövetkezése előtt a biztosító tudomására jut.
A szerződő és a biztosított közlési kötelezettsége
A közlési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosított szerződéskötéskor, a kiegészítő biztosítások körének bővítésekor és a biztosítási összegek növelésekor, továbbá a biztosítási szerződéssel kapcsolatos szolgáltatási igény bejelentése esetén kötelesek a biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítási kockázat elvállalása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges, és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett.
A biztosító kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszokkal, valamint a biztosító által rendszeresített formanyomtatványon és/vagy hangfelvételen szereplő nyilatkozatok valóságnak megfelelő megtételével a felek a közlési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A biztosító a biztosított hozzájárulása alapján a közölt adatokat ellenőrizheti és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére (foglalkozás, munka, sport, egyéb), életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, orvosi, egészségi és/ vagy tesztvizsgálatot írhat elő. Az orvosi, egészségi és tesztvizsgálat elvégzése a szerződőt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.
A szerződő és a biztosított változásbejelentési kötelezettsége
A szerződő és a biztosított kötelesek a biztosítás fennállása alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az ajánlaton közölt, illetve a szerződésben szereplő lényeges körülmények megváltozását, továbbá a szerződő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a saját, illetve a tényleges tulajdonos azonosítási adataiban beállott változást.
Lényeges körülménynek minősül mindaz, amire a biztosító kérdést tett fel, továbbá amire vonatkozóan a szerződő vagy a biztosított nyilatkozattételi kötelezettségét előírta, így különösen a szerződő és a biztosított neve, címe, levelezési címe, továbbá a biztosított tevékenységének (foglalkozás, munka, sport, egyéb) megváltozása. A biztosított egészségi állapotában beállott változást nem köteles a biztosítónak bejelenteni.
Befektetési egységekhez kötött (unit-linked), élethosszig tartó, rendszeres díjas életbiztosítás.
Többféle felhasználási célra alkalmas életbiztosítás, mely egyetlen szerződés keretén belül – eszközalapok választása mellett – megtakarítási lehetőséget és egyben biztosítási védelmet is nyújthat.
Az Ön által befizetett díjak a biztosító által felkínált és az Ön által kiválasztott eszközalapokba kerülnek befektetésre, így a kifizetés mértékét elsősorban ezen eszközalapok, az ezekben lévő tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány (pl. különböző értékpapírok: kötvény, részvény, stb.) hozama határozza meg.
Az eszközalapok a bennük lévő értékpapírok összetételében, földrajzi, devizális, illetve szektoriális kitettségében, ezáltal a befektetési kockázatban és az elérhető hozamban különböznek egymástól. Az alacsony, közepes és magas kockázatú eszközalapokból a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelő, jól diverzifikált egyéni befektetési portfólió állítható össze.
Az eszközalap befektetési egységekre oszlik, az eszközalap által megtestesített vagyonból a befektető egyéni részesedése befektetési egységekben kerül nyilvántartásra. A befektetési egységek értékének változása követi az eszközalap teljesítményét, és ezen változástól függ, hogy Ön milyen befektetési eredményt ér el. Egy adott eszközalap teljesítményét az eszközalap referenciaindexével lehet összehasonlítani. A befektetések hozamát az eszközalapok teljesítményén túl a befizetések mértéke, a díjfizetési ütem, a díjfizetési időpontok is befolyásolják.
A szerződésben biztosított személy életkorának a szerződés megkötésekor el kell érnie a 15 évet, de a 99 évet nem haladhatja meg.
Az egyedi életbiztosítási szerződés lejárati időponttal rendelkezik, melyet a szerződő határoz meg, azzal hogy a szerződés 1 évnél rövidebb, illetve 25 évnél hosszabb tartamra nem köthető. A tartam alatt azonban a termék teljesen rugalmasan hozzáférhető. (be is lehet fizetni, és ki is lehet venni belőle a szerződésben foglaltak szerint)
Nem nyugdíjbiztosításként kötött szerződés esetén:
1-3 éves tartamra: 500 000 Ft
4 éves vagy annál hosszabb tartamra: 200 000 Ft
Nyugdíjbiztosításként kötött szerződés esetén:
1-10 éves tartamra: 500 000 Ft, amely 200 000 Ft-os egyszeri díjjal és 300 000 Ft-os eseti díjjal is elindítható.
11 év vagy annál hosszabb tartam esetén: 200 000 Ft
Elérési szolgáltatás: A szerződés lejáratakor a biztosító kifizeti a szerződés aktuális értékét.
Haláleseti szolgáltatás: A biztosított halála esetén a biztosító kifizeti a szerződés aktuális értékét, valamint a 10. biztosítási évfordulót követően további 50 000 Ft biztosítási összeget.
Szolgáltatás közlekedési baleseti halál esetén: A haláleseti szolgáltatáson felül az egyszeri díj 10%-a, de legalább
100 000 Ft biztosítási összeg kerül kifizetésre, ha a biztosítottat az első biztosítási évfordulót megelőzően olyan közlekedési baleset éri, melynek következtében a balesetet követő egy éven belül meghal.
Az egyszeri biztosítási díjat a szerződéskötéskor kell megfizetni, melyet átutalással vagy csekken is teljesíthet. A biztosító a díjat a szerződő által meghatározott eszközalapokban befektetési egységek formájában helyezi el.
Eseti díj bármikor fizethető a szerződésre. Ajánlott a befektetési időszakot alaposan mérlegelni. Versenyképes hozam
csak az eszközalapok jó teljesítménye esetén érhető el. Ezért nem mindegy, hogy mikor és milyen árfolyamokon történik a befektetési egységek megvásárlása és eladása, valamint mely időpontokban indít átváltási tranzakciókat.
A létrejött szerződés kockázatviselése annak a napnak a 0 órájával kezdődik, amikor az egyszeri díj vagy díjelőleg a biztosító számlájára beérkezik.
Részleges visszavásárlás: a befektetési egységekből kérhető kifizetés, de a szerződésen maradó egyszeri díjból származó befektetési egységek visszavásárlási értékének legalább 100 000 forintnak kell lennie.
Rendszeres pénzkivonás: a befektetési egységekből havi részletekben kérhető kifizetés, de a szerződésen maradó egyszeri díjból származó befektetési egységek visszavásárlási értékének legalább100 000 forintnak kell lennie.
Mennyi idő alatt juthat pénzhez részleges visszavásárlás esetén?
A biztosító a kérelem beérkezését követő – amennyiben az hiánytalanul kerül kitöltésre – legkésőbb 15 napon belül teljesíti a kifizetéseket.
Nem. A szerződésben van egy ingyenes biztosítási fedezet, ezen felül nem szükséges további fedezetet beletenni, azonban ha szeretne megteheti, de ennek költsége van.
A biztosító a biztosítási szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés létrejöttétől számított 6
hónap kivéve, ha a felek ennél rövidebb határidőben állapodnak meg.
A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt részleges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel okozati öszszefüggésben álló biztosítási eseményekre terjed ki.
A biztosító a biztosított várakozási idő alatti nem balesetből eredő halála esetén a szerződő részére a szerződő
számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki.
A biztosító a szerződő írásbeli kérésére – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a határozott tartamra létrejött biztosítási szerződést a lejárati időpont bekövetkezése előtt meghosszabbíthatja. A szerződő a meghosszabbítást a lejárati időpontot megelőzően legalább egy hónappal írásban kérheti. A biztosító jogosult a meghosszabbítási kérelem benyújtását követően kockázatelbírálást végezni és a kérelmet elutasítani vagy teljesíteni. A biztosító a kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról a szerződőt írásban tájékoztatja.
A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.
Eszközalap: tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány (pl. különböző értékpapírok: kötvény, részvény, stb.). Az eszközalapok a bennük lévő értékpapírok összetételében, ezáltal a befektetési kockázatban és az elérhető hozamban különböznek egymástól. Az alacsony, közepes és magas kockázatú eszközalapokból a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelő, jól diverzifikált befektetési portfólió állítható össze.
Befektetési egység: az eszközalap befektetéseiben való azonos értékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek. A befizetéseket társaságunk az ügyfél által választott eszközalapok befektetési egységeire váltja. Befektetési egységeket az ügyfél számláján eszközalaponként nyilvántartjuk. Az egyes értékelési napokon társaságunk az eszközalapok eszközeit értékeli, és ennek alapján határozza meg a befektetési egységek napi árfolyamát. A szerződés aktuális értéke a befektetési egységek árfolyama alapján számítható ki. A befektetési egységek árfolyamváltozásától függ, hogy a befektetés végül milyen eredményt ér el.
A biztosító a legalább 6 éves tartamú biztosítási szerződésekre – a szerződés tartamától függően – előre meghatározott időpontokban eseti díjként MyLife Hűségjóváírást teljesít a szerződő számláján. A hűségjóváírás Kondíciós listában szereplő mértéke az egyszeri megtakarítási díjrész százalékában kerül meghatározásra. A hűségjóváírásból keletkezett befektetési egységek a szerződés aktuális értékének részét képezik, és a szerződő a jóváírást követően bármikor kérheti ezek részleges vagy teljes visszavásárlását.
Az egyszeri megtakarítási díjrész a lenti táblázatban megadott százalékát a biztosító a táblázatban szereplő biztosítási évfordulókat megelőző naptári napra érvényes árfolyamon eseti díjként jóváírja.
A TKM (Teljes Költségmutató) egy egyszerű mutató, amely egyetlen százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, köztük a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.
A TKM megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked terméken keresztül érte el.
A TKM 2010 évi piaci önszabályozáson alapuló bevezetésével a biztosítási szakma célja alapvetően a unit-linked termékek átláthatóságának és összehasonlíthatóságának növelése volt. Az egységes mutató révén a különböző biztosítók által kínált termékek költségszintje – egy meghatározott paraméterekkel bíró példán keresztül – könnyebben összehasonlíthatóvá válik. Ez hozzásegíti az ügyfeleket ahhoz, hogy méginkább megalapozott, informált döntést hozzanak a biztosítási termék megvásárlásakor.
2016 január 1. óta immár jogszabályi szinten is szabályozott a TKM számítási kötelezettség.
A TKM mutatót a mindenkori biztosításpiaci átlagszerződést a lehető legjobban megközelítő típuspéldán keresztül számítják ki. A modell a biztosítási kockázatok közül a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási kockázatok díját veszi költségként figyelembe, és biztosításpiaci átlagdíjjal kalkulál.
A típuspélda a következő paramétereket veszi alapul:
(A TKM érték szerződés szerinti teljesítést feltételez, azaz a számítás azt veszi alapul, hogy a szerződés az előre meghatározott tartam előtt nem kerül visszavásárlása, díjmentesítésre, vagy egyéb módon (pl. biztosítási szolgáltatás következtében) nem szűnik meg, és az eredeti díjelőírás szerint megállapított díj megfizetése esedékesség szerint megtörténik.)
A nyugdíjbiztosítások esetében a típuspélda annyiban módosul, hogy a számítás figyelembe veszi a nyugdíjbiztosítások sajátosságát, nevezetesen azt, hogy a termék nyugdíjba vonuláskor szolgáltat. Az adott tartamra ezért 65 év mínusz a belépési korral kell számolni. Ezeket a termékeket a megkülönböztetés érdekében TKM Ny jelzéssel mutatják be a biztosítók.
A TKM számítás figyelembe veszi a biztosító által az adott termék kapcsán felszámolt valamennyi költséget, ami rontja az ügyfél befektetésének az értékét, valamint unit linked biztosítások esetében tartalmazza a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit.
Ennek megfelelően a TKM tartalmazza:
Az alapkezelési költségeket; melybe beleértendő különösen az eszközalapok költsége, a befektetési jegyek vagyonkezelési díja, és egyéb költséglevonások, illetőleg azoknak a befektetési eredményt befolyásoló hatása, valamint a mögöttes instrumentumok befektetési költségei.
(Amennyiben az adott társaság eszközalap- illetőleg mögöttes alap kezelési díjai eltérnek a különböző eszközalapok esetében, akkor egy minimum-maximum tartomány kerül meghatározásra.)
A szerződésbe kötelezően beépített kockázati élet- és vagy balesetbiztosítás költségeit. A nagyobb kockázati tartalom – magasabb értékű biztosítási fedezet – tehát magasabb TKM-et fog eredményezni.
Mind a szerzési, mind a fenntartási költségeket, és minden fix (adminisztratív jellegű) és változó költséget.
Mivel az értékkövetés mértékét a tartam során a kötelezően indexálódó termékek kivételével nem lehet előre jelezni, ezért a TKM nem tartalmazza a tartam alatt az értékkövetés százalékával növelt költségek emelkedéséből származó változást. Nem tartalmazza továbbá azokat a költségeket sem, melyek a szerződés során az ügyfél döntésétől függnek, vagyis az eszközalapok közötti átváltások költségét.
Értelemszerűen nem tudja továbbá figyelembe venni a számítás a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket, mivel ezek a szabályok függvényében, a biztosítótól függetlenül változhatnak, ill. a kedvezmények igénybevétele az ügyfél döntésétől (is) függ.
A már megkötött, TKM körbe tartozó életbiztosítási szerződések esetében a TKM nem kerül újra kiszámításra.
A TKM bevezetésének célja, hogy az ügyfelek számára összehasonlíthatóvá tegye a különböző életbiztosítási termékeket. Ezt csak úgy tudja megtenni, hogy „közös nevezőre” hozza ezeket (típuspélda) és ezekre vonatkozóan kéri a TKM számításokat a különböző társaságoktól. Ezek alapján tájékozódhat az ügyfél a társaságok termékeinek költségszintjéről.
Maximum limit minden UL-re:
10 éves tartamközi TKM limit bevezetése a rendszeres díjas módozatokra: 6,25%.
Élethosszig tartó módozat esetében 15 évre kell számolni a TKM-et.
Eltérés a TKM-től:
a TKM eszközalaponként meghatározott mértéke legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb (a továbbiakban: TKM eltérés) (összesen tehát 10 éves lejárati idő esetén legfeljebb 5,75%, 15 éves lejárati idő esetén 5,45%, 20 éves lejárati idő esetén pedig legfeljebb 5%).
Az eltérést és annak okait számszerűsített módon ki kell mutatni és meg kell indokolni. Az eltérések indoklása során szükséges figyelemmel lenni arra, hogy a limit meghaladásának mértéke legyen arányban az adott eszközalapban rejlő többlet hozampotenciállal.
Egyszeri díjasokra tartamtól függetlenül 3,5% a TKM limit, valamint az 5 éves közbülső tartamra számolt TKM sem haladhatja meg a 3,5%-ot, ami teljes plafon!
Eszközalapok mögöttes költségeinek minimalizálása a cél.
Szerződéskötési költség: 0,425% x tartam éveinek száma, de min. 0,85%, maximum 4,25% évente
Vagyonarányos költség: 1,8 % (Pénzpiaci 2016 eszközalap esetén: 1,45%)
Adminisztrációs költség: 200 Ft/ hó
Kötvényesítési költség: 8000 Ft egyszeri díj a 30 napos szerződés
Visszavásárlási költség: a 10. évfordulóig 1%, utána 0
Átváltási költség: évente 2db ingyenes
Számlakivonat költsége: 0 Ft
Adószabályok változásának kockázata: a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra, illetve a mögöttes befektetési eszközökre vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak
Árukockázat: az árutőzsdére bevezetett szabványosított termék (ideértve a nemesfémeket is) árában bekövetkező lehetséges változás
Devizaárfolyam-kockázat: a forint árfolyamának változása hat az eszközalapokban lévő devizában kibocsátott eszközök forintban kifejezett árfolyamértékére (a forint erősödése esetén az árfolyam csökken, gyengülése esetében pedig nő)
Értékpapír-kibocsátókkal kapcsolatos kockázat: az eszközalapokban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük, mindez, valamint egyéb társasági események kedvezőtlenül befolyásolhatják az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát
Ingatlankockázat: az ingatlanpiaci tendenciákból adódó leértékelődések kockázata
Kamatkockázat:
Koncentrációs kockázat: annak a kockázata, hogy az eszközalapok által végrehajtott befektetések jelentős mértékben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak
Likviditási kockázat: kedvezőtlen piaci körülmények esetében előfordulhat, hogy a mögöttes befektetési eszközök értékesítésére csak kedvezőtlen árfolyamon, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik lehetőség
Működési kockázat: az egyes intézmények működtetésében vagy ellenőrzésében emberi, számítástechnikai vagy ellenőrzési hiba miatt lehetséges veszteség
Ország-, gazdasági és politikai kockázat:
Partnerkockázat: amennyiben az eszközalap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek, vagy nem tudnak eleget tenni maradéktalanul, az hátrányosan befolyásolhatja az eszközalap teljesítményét
Részvénypiaci kockázat:
A biztosító a fenti kockázati típusokon túl működése során figyelembe veszi a jogi kockázatokat, amely az új piaci innovációk és a szabályozás nem egy ütemben történő fejlődéséből származik. A biztosító csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség.
