Ha egy kiszámítható, élethelyzethez igazodó megtakarítást keres, amivel kiegészítheti okosan nyugdíját, akkor jó helyen jár.
Meglévő biztosítását szeretné felmondani, de nem tudja pontosan hogyan kell? Segítünk mindenben.
Amennyiben Ön a Generali biztosító ügyfele, abban az esetben segítünk a kár bejelentés folyamatában.
Mindenki egyedi egyedi ajánlatot kap az igénybe vehető kedvezményekkel, hűség-vagyonarányos és egyéb bónuszok várják Önt.
Biztosítási feltételek:
Az elemzők maximum 20 évet jósolnak a jelenlegi nyugdíjrendszernek. Az öregedő társadalom és az egyre kevesebb levonható nyugdíjjárulék miatt 20 év múlva jó, ha a fizetésünk 30-50%-át megkapjuk majd.
Ezt mindenképp ki kell egészítenünk saját megtakarításunkkal. Jó hír, hogy ezt most az Állam is támogatja adóvisszatérítéssel. Hogy miért támogatja? Azért, hogy mindenki egészítse ki az állami nyugdíját, mert a felosztó-kiróvó rendszerre nem szabad támaszkodni teljesen, hisz nagyon sérülékeny.
20%-OS ADÓJÓVÁÍRÁS
Adója egy részéből gyarapítsa nyugdíjcélú megtakarítását! Használja ki az adójóváírás lehetőségét!
Nyugdíjcélú megtakarítását 20%-os adójóváírással (max. évi 130 000 Ft-tal) növelheti, méghozzá nemcsak a befizetett egyszeri vagy rendszeres díjak, hanem az eseti díjak után is.
NEM ÁRT TUDNI
• Jelenleg itthon 4 dolgozóra 3 eltartott jut,
• Nyugdíj azon jövedelem alapján képződik, ami után járulékot fizetett.
• A nyugdíjminimum 2019-ben mindösszesen 28 500 Ft.
MIK AZ ELŐNYEI?
• Egy nyugdíjbiztosítás segít megalapozni a gondtalan nyugdíjas éveket.
• Nemcsak a befizetett díjak, hanem az eseti díjak után is 20% adójóváírást vehet igénybe, évente maximum 130 000 Ft értékben!
• Az élet-, baleset-, egészségbiztosítási védelmet igényei szerint alakíthatja.
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS MIKOR NYÚJT SZOLGÁLTATÁST?
• A biztosítás megkötésekor érvényes nyugdíjkorhatár elérésekor
• Nyugdíjba vonuláskor
• 39%-ot meghaladó egészségkárosodás esetén
• A biztosított halála esetén (halál esetére egy vagy több kedvezményezettet is megjelölhet, ezzel kikerülve az örökléssel kapcsolatos procedúrákat)
Mit kell tudni a UNIT-LINKED biztosításokról?
A nyugdíjbiztosítás a nyugdíjcélú megtakarítások egyik formája.
Jelenleg Magyarországon háromféle nyugdíj előtakarékossági forma ismert, ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás.
Közös jellemzőjük, hogy az állam 20% adóvisszatérítéssel jutalmazza az öngondoskodást, ezzel is megtakarításra ösztönözve az embereket.
Viszont a nyugdíjbiztosítás a három közül az egyetlen módozat, amelynél például KATA-s egyéni vállalkozók is igényelhetik az adóvisszatérítést, mivel a szerződő és a biztosított személye eltérő lehet.
Felépítése a megtakarítási célú életbiztosításokéhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy előre rögzítik benne a nyugdíjcélt és fix futamidőre kötik meg. Ez azért fontos, mert kizárólag e megkötéseknek köszönhetően járhat rá a fentebb említett éves 20%-os adóvisszatérítés.
Jogilag Magyarországon 2014–től léteznek nyugdíjbiztosítások, az alapjául szolgáló megtakarítási életbiztosítások azonban már a 90-es évektől jelen vannak a piacon.
Ezért, a megtakarítási életbiztosításokhoz hasonlóan, nem csak a szerződés lejáratakor, azaz a szerződésben rögzített nyugdíjkorhatár elérésekor, hanem néhány lentebb felsorolt esetben is teljesít ez az előtakarékossági forma.
Egy nyugdíjbiztosítás segít megalapozni a gondtalan nyugdíjas éveket, megtakarításait pedig adójóváírás formában évente maximum 130 000 Ft értékben tovább gyarapíthatja. Sőt, a kapcsolódó élet-, baleset-, egészségbiztosítási védelmet igényei szerint alakíthatja.
• Lehetősége van megtakarítását biztosítási védelemmel kiegészíteni, haláleseti díjátvállalás szolgáltatással védheti megtakarítási programját.
• A rendszeres díjas életbiztosítás kitartó, kisebb részletekben történő megtakarításra ösztönöz. Megvalósíthatóvá teszi a nagyobb tőke összegyűjtését.
• A hosszú távon, sok részletben összegyűjtött tőke más-más árfolyamon kerül befektetésre, ez csökkenti a befektetési kockázatot.
• Egy konstrukción belül többféle befektetési eszköz közül választhat, így alkalmazkodni tud a piaci változásokhoz.
• A szerződés kedvezményezettjei szerződéskötéskor név szerint megjelölhetők, és a későbbiekben bármikor módosíthatóak.
• Az életbiztosítás alapján fizetendő szolgáltatási összeg nem része a hagyatéknak, így amennyiben a kedvezményezettek név szerint kerültek megjelölésre, úgy nem kell a – gyakran hosszan elhúzódó – hagyatéki eljárás befejezéséig várni a biztosító szolgáltatására. Társaságunk rövid határidőn belül teljesíti a kifizetést, így nem marad pénz nélkül az Ön számára fontos hozzátartozó, a kedvezményezett.
• Miután az életbiztosítás alapján fizetendő szolgáltatási összeg nem része a hagyatéknak, így a kedvezményezettet a kifizetett összeg után öröklési illetékfizetési kötelezettség sem terheli.
• Az életbiztosítási összeg mentes a végrehajtás alól.
• A biztosítási esemény alapján történő kifizetések (kockázati szolgáltatások) összegei szintén mentesülnek a kamatadó alól.
• Nyugdíjbiztosításként megkötött szerződés esetén – a hatályos SZJA törvény értelmében – a szerződőnek lehetősége van adójóváírás igénybevételére.
A legfontosabb különbség az, hogy a befektetési egységekhez kötött biztosítások esetén (unit-linked) Ön állítja össze az ún. befektetési portfóliót, azaz Ön választja ki, hogy megtakarítása milyen eszközalapokba kerüljön. Az eszközalapok alakulásának, hozamának függvényében az életbiztosítás időtartama alatt Ön tetszőlegesen átcsoportosíthatja, átválthatja befektetési egységeit egyik eszközalapból a másikba. Ez azonban azt is jelenti, hogy a befektetési kockázatot is Ön viseli.
A klasszikus (hagyományos) nyugdíjbiztosításnál – a Bit. (2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről) rendelkezéseit figyelembe véve – a biztosító határozza meg a befektetési politikát. Ez utóbbi ugyan kiszámíthatóbb, de ennek az az ára, hogy alacsonyabb hozam várható hosszú távon.
18-64
Azt mutatja meg, hogy a biztosítás biztosítottjának legalább hány évesnek kell lennie a szerződéskötés pillanatában. Ezt a kort ténylegesen be is kell tölteni, azaz a hónap és a nap is számít nem csak az év.
Attól függ, hogy mennyi idő van még az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig. Ennek függvényében tudunk Önnek megfelelő szerződést keresni. Minimum tartam akár 10 évtől kevesebb is lehet.
Több kiegészítő biztosítás is választható, azonban nem kötelező. A szerződések mindegyike rendelkezik alap biztosítási védelemmel, ami értékét és így költségét is tekintve elhanyagolható.
Kiegészítők lehetnek..:
baleseti halál, halál, baleset, egészségkárosodás, stb
Havi, negyedéves, féléves, vagy éves díjfizetés választható
Csekk, átutalás, illetve inkasszó választható.
HUF (forint)
Nem kötelező évente indexálni, de lehetőség van rá.
A szerződések rendelkeznek eseti számlával, amire nem kötelezően, de bármikor befizethető plusz összeg, s erről bármikor ki is vehető összeg.
Az eseti számla is napi kamatozású.
Költsége minimális, így érdemes kihasználni.
Az adójóváírás a nyugdíjbiztosítás szerződőjének az adóról való rendelkezés lehetőségét jelenti. Ön, mint szerződő által az adóévben befizetett díj (ideértve az eseti/rendkívüli díjat is, kivéve a kiegészítő biztosítások díját) 20 %-áról, de legfeljebb 130 000 Ft-ról tehet nyilatkozatot, feltéve, hogy megfizetett adója ezt lehetővé teszi.
Ha Ön önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és/vagy nyugdíj-előtakarékossági befizetései alapján is rendelkezik adó kiutalásáról, akkor a kiutalandó adó összeg együttesen sem haladhatja meg az adóévben a 280 000 forintot.
A nyugdíjbiztosítása alapján jóváírandó összeget az adóévet követő évben az adóhatóság a biztosító számlájára utalja, majd a biztosítónk jóváírja az Ön Generali nyugdíjbiztosítási szerződésén.
Számos bónusz áll rendelkezésre, melyeket ki lehet használni.
Pl: hűségjóváírás, vagyonarányos bónusz, díjarányos bónusz
BÓNUSZOK
Hűségjóváírás: bizonyos évenként x% kerül jóváírásra. A szerződési feltételek szerint.
Vagyonarányos bónusz: A 20. évtől az év végén 0,5% hozamjóváírás a rendszeres díjas számla aktuális értékének százalékában.
Díjarányos bónusz: a befizetések után az éves díj alapján 0%, 2%, vagy 4%-os jóváírás a befizetés százalékában
A megtakarítási életbiztosítás lejárati dátuma a kötéskor érvényes nyugdíjkorhatár elérése.
A nyugdíjbiztosítás akkor fizet, amikor az alábbi események közül az első bekövetkezik, és arról a biztosító tudomást szerez:
Mondhatjuk azt, hogy az első 10 évben nem ajánlott, de természetesen van rá lehetőség.
A 13. hónaptól már élhet ezzel a lehetőséggel.
3 év után van rá lehetőség
A rendszeres díj csökkentésére ennyi díjrendezett év eltelte után van legelőször lehetőség, amely szerződésenként más és más. Általában a díjcsökkentés igénylésének időpontjában aktuális minimumdíjnál alacsonyabbra nem módosítható a fizetendő díj.
A szerződéshez alkalmazandó TKM mutatja meg pontosan a költségeket!
Adminisztrációs költség: 150-500 forint között/hó
Vagyonarányos költség: 1,4 – 1,8 % között, eszközalaptól függően
Elmondhatjuk, hogy az első 2 évben magasabbak a költségek, amik a 3. évtől mérséklődnek.
Az első és a harmadik évforduló közt van rá lehetőség; reaktiválni az elmaradt díjak befizetésével van lehetőség
Díjmentesítés esetén a díjfizetési kötelezettség véglegesen megszűnik. Ez az opció azonban veszteséggel jár, hiszen ilyenkor az adott visszavásárlási értéken véglegesítik az egyenleget.
Az adóhatóság által kiutalt teljes összeget 20%-kal növelten vissza kell fizetnie:
Ha a nyugdíjbiztosítás nem a feltételekben megjelölt szolgáltatással szűnik meg (ide értve a részvisszavásárlást, akkor is, ha az eseti/rendkívüli díjból történik).
Ha a biztosítási szerződést úgy módosítják, hogy a továbbiakban már nem minősül nyugdíjbiztosításnak.
A visszafizetési kötelezettség Önt terheli, de ezt a biztosítónak kell az Önt megillető összegből levonni, vagy ha ez valami miatt nem lehetséges, azt az adóhatóság részére Önnek kell megfizetnie. Akkor javasoljuk megkötni a nyugdíjbiztosítást, ha hosszú távon vállalni tudja a rendszeres díj fizetését, illetve nyugdíjba vonulásáig le tud mondani a biztosításba befizetett összegekről, és nyugdíjba vonulásáig nem vesz ki belőle pénzt.
| Kockázati díjrész |
A szerződésre beérkező teljes rendszeres díj befektetésre, azaz eszközalapokba kerül. A biztosító a kockázati díjakat és a díjbeszedési költséget havonta a befektetési egységek terhére érvényesíti. A megtakarítási díjrészt további költségek is terhelik. A díjbeszedési költséget és a megtakarítási díjrészt terhelő költségeket a Kondíciós lista tartalmazza. A megtakarítási díjrész jelenti a tőkegyűjtés alapját, ezzel tud számolni a kitűzött távlati céljai megvalósításához. A megtakarítási díjrészen elérhető hozam nagyságát a választott eszközalapok teljesítménye, a befizetési és pénzkivételi időpontok, valamint a megtakarítási díjrészt terhelő költségek befolyásolják. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint nyugdíjbiztosítás esetén a megtakarítási díjrész és a díjbeszedési költség összege jelenti az igénybe vehető adójóváírás alapját. Kérjük, a részletekről tájékozódjon az aktuális, nyugdíjbiztosításokhoz készített adótájékoztatóból. |
| Díjbeszedési költség |
|
| Megtakarítási díjrész |
Általában a nem megfelelően választott megtakarítási szerződés okozza a legtöbb gondot. A jól megválasztott megtakarítási program biztosan nem fog semmilyen problémát okozni, sőt nyereséget fog termelni Önnek.
Mik tehát a legtöbb esetben a problémák?
Az alacsony kockázati kategóriába sorolt eszközalapok választásakor normál piaci ármozgás esetén kicsi a valószínűsége az extrém tőkevesztésnek. A tőkevesztés kockázata a helyes befektetési időtáv megválasztásával és megfelelő befektetési portfólió kialakításával tovább csökkenthető. Mindazonáltal extrém piaci árfolyamváltozások esetén (pl. államcsődnél) az alacsony kockázati kategóriába sorolt eszközalapoknál is előfordulhat teljes elértéktelenedés.
Tallózó abszolút hozam
Világjáró kötvény
Horizont 5+ vegyes
Horizont 10+ vegyes
Hazai részvény
Horizont 15+ vegyes
Eseti díjhoz további magas kockázatú eszközalapokat is választhat
Világmárkák részvény
Fejlett világ részvény
Fejlődő világ részvény
Innováció részvény eszközalap
az a fél, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy, vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
A biztosított az a természetes személy, akit a biztosítási szerződésben biztosítottként neveztek meg, és akinek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés létrejön.
Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, a szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosított a biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulását
írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerződés az aktuális biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe szerződőként belép.
Kedvezményezett az a szerződő és a biztosított által megnevezett személy, aki a szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult.
A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával ajánlattételkor, illetve a biztosítási szerződés hatálya alatt bármikor a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal kedvezményezettet jelölhet meg, illetve bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezett jelölést módosíthatja feltéve, hogy a kedvezményezett jelölés vagy annak módosítása a biztosítási esemény bekövetkezése előtt a biztosító tudomására jut.
A szerződő és a biztosított közlési kötelezettsége
A közlési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosított szerződéskötéskor, a kiegészítő biztosítások körének bővítésekor és a biztosítási összegek növelésekor, továbbá a biztosítási szerződéssel kapcsolatos szolgáltatási igény bejelentése esetén kötelesek a biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítási kockázat elvállalása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges, és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett.
A biztosító kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszokkal, valamint a biztosító által rendszeresített formanyomtatványon és/vagy hangfelvételen szereplő nyilatkozatok valóságnak megfelelő megtételével a felek a közlési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A biztosító a biztosított hozzájárulása alapján a közölt adatokat ellenőrizheti és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére (foglalkozás, munka, sport, egyéb), életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, orvosi, egészségi és/ vagy tesztvizsgálatot írhat elő. Az orvosi, egészségi és tesztvizsgálat elvégzése a szerződőt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.
A szerződő és a biztosított változásbejelentési kötelezettsége
A szerződő és a biztosított kötelesek a biztosítás fennállása alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az ajánlaton közölt, illetve a szerződésben szereplő lényeges körülmények megváltozását, továbbá a szerződő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a saját, illetve a tényleges tulajdonos azonosítási adataiban beállott változást.
Lényeges körülménynek minősül mindaz, amire a biztosító kérdést tett fel, továbbá amire vonatkozóan a szerződő vagy a biztosított nyilatkozattételi kötelezettségét előírta, így különösen a szerződő és a biztosított neve, címe, levelezési címe, továbbá a biztosított tevékenységének (foglalkozás, munka, sport, egyéb) megváltozása. A biztosított egészségi állapotában beállott változást nem köteles a biztosítónak bejelenteni.
Befektetési egységekhez kötött (unit-linked), élethosszig tartó, rendszeres díjas életbiztosítás.
Többféle felhasználási célra alkalmas életbiztosítás, mely egyetlen szerződés keretén belül – eszközalapok választása mellett – megtakarítási lehetőséget és egyben biztosítási védelmet is nyújthat.
Az Ön által befizetett díjak a biztosító által felkínált és az Ön által kiválasztott eszközalapokba kerülnek befektetésre, így a kifizetés mértékét elsősorban ezen eszközalapok, az ezekben lévő tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány (pl. különböző értékpapírok: kötvény, részvény, stb.) hozama határozza meg.
Az eszközalapok a bennük lévő értékpapírok összetételében, földrajzi, devizális, illetve szektoriális kitettségében, ezáltal a befektetési kockázatban és az elérhető hozamban különböznek egymástól. Az alacsony, közepes és magas kockázatú eszközalapokból a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelő, jól diverzifikált egyéni befektetési portfólió állítható össze.
Az eszközalap befektetési egységekre oszlik, az eszközalap által megtestesített vagyonból a befektető egyéni részesedése befektetési egységekben kerül nyilvántartásra. A befektetési egységek értékének változása követi az eszközalap teljesítményét, és ezen változástól függ, hogy Ön milyen befektetési eredményt ér el. Egy adott eszközalap teljesítményét az eszközalap referenciaindexével lehet összehasonlítani. A befektetések hozamát az eszközalapok teljesítményén túl a befizetések mértéke, a díjfizetési ütem, a díjfizetési időpontok is befolyásolják.
A szerződésben biztosított személy életkorának a szerződés megkötésekor el kell érnie a 15 évet, de a 99 évet nem haladhatja meg.
Az egyedi életbiztosítási szerződés lejárati időponttal rendelkezik, melyet a szerződő határoz meg, azzal hogy a szerződés 1 évnél rövidebb, illetve 25 évnél hosszabb tartamra nem köthető. A tartam alatt azonban a termék teljesen rugalmasan hozzáférhető. (be is lehet fizetni, és ki is lehet venni belőle a szerződésben foglaltak szerint)
Nem nyugdíjbiztosításként kötött szerződés esetén:
1-3 éves tartamra: 500 000 Ft
4 éves vagy annál hosszabb tartamra: 200 000 Ft
Nyugdíjbiztosításként kötött szerződés esetén:
1-10 éves tartamra: 500 000 Ft, amely 200 000 Ft-os egyszeri díjjal és 300 000 Ft-os eseti díjjal is elindítható.
11 év vagy annál hosszabb tartam esetén: 200 000 Ft
Elérési szolgáltatás: A szerződés lejáratakor a biztosító kifizeti a szerződés aktuális értékét.
Haláleseti szolgáltatás: A biztosított halála esetén a biztosító kifizeti a szerződés aktuális értékét, valamint a 10. biztosítási évfordulót követően további 50 000 Ft biztosítási összeget.
Szolgáltatás közlekedési baleseti halál esetén: A haláleseti szolgáltatáson felül az egyszeri díj 10%-a, de legalább
100 000 Ft biztosítási összeg kerül kifizetésre, ha a biztosítottat az első biztosítási évfordulót megelőzően olyan közlekedési baleset éri, melynek következtében a balesetet követő egy éven belül meghal.
Az egyszeri biztosítási díjat a szerződéskötéskor kell megfizetni, melyet átutalással vagy csekken is teljesíthet. A biztosító a díjat a szerződő által meghatározott eszközalapokban befektetési egységek formájában helyezi el.
Eseti díj bármikor fizethető a szerződésre. Ajánlott a befektetési időszakot alaposan mérlegelni. Versenyképes hozam
csak az eszközalapok jó teljesítménye esetén érhető el. Ezért nem mindegy, hogy mikor és milyen árfolyamokon történik a befektetési egységek megvásárlása és eladása, valamint mely időpontokban indít átváltási tranzakciókat.
A létrejött szerződés kockázatviselése annak a napnak a 0 órájával kezdődik, amikor az egyszeri díj vagy díjelőleg a biztosító számlájára beérkezik.
Részleges visszavásárlás: a befektetési egységekből kérhető kifizetés, de a szerződésen maradó egyszeri díjból származó befektetési egységek visszavásárlási értékének legalább 100 000 forintnak kell lennie.
Rendszeres pénzkivonás: a befektetési egységekből havi részletekben kérhető kifizetés, de a szerződésen maradó egyszeri díjból származó befektetési egységek visszavásárlási értékének legalább100 000 forintnak kell lennie.
Mennyi idő alatt juthat pénzhez részleges visszavásárlás esetén?
A biztosító a kérelem beérkezését követő – amennyiben az hiánytalanul kerül kitöltésre – legkésőbb 15 napon belül teljesíti a kifizetéseket.
Nem. A szerződésben van egy ingyenes biztosítási fedezet, ezen felül nem szükséges további fedezetet beletenni, azonban ha szeretne megteheti, de ennek költsége van.
A biztosító a biztosítási szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés létrejöttétől számított 6
hónap kivéve, ha a felek ennél rövidebb határidőben állapodnak meg.
A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt részleges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel okozati öszszefüggésben álló biztosítási eseményekre terjed ki.
A biztosító a biztosított várakozási idő alatti nem balesetből eredő halála esetén a szerződő részére a szerződő
számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki.
A biztosító a szerződő írásbeli kérésére – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a határozott tartamra létrejött biztosítási szerződést a lejárati időpont bekövetkezése előtt meghosszabbíthatja. A szerződő a meghosszabbítást a lejárati időpontot megelőzően legalább egy hónappal írásban kérheti. A biztosító jogosult a meghosszabbítási kérelem benyújtását követően kockázatelbírálást végezni és a kérelmet elutasítani vagy teljesíteni. A biztosító a kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról a szerződőt írásban tájékoztatja.
A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.
Eszközalap: tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány (pl. különböző értékpapírok: kötvény, részvény, stb.). Az eszközalapok a bennük lévő értékpapírok összetételében, ezáltal a befektetési kockázatban és az elérhető hozamban különböznek egymástól. Az alacsony, közepes és magas kockázatú eszközalapokból a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelő, jól diverzifikált befektetési portfólió állítható össze.
Befektetési egység: az eszközalap befektetéseiben való azonos értékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek. A befizetéseket társaságunk az ügyfél által választott eszközalapok befektetési egységeire váltja. Befektetési egységeket az ügyfél számláján eszközalaponként nyilvántartjuk. Az egyes értékelési napokon társaságunk az eszközalapok eszközeit értékeli, és ennek alapján határozza meg a befektetési egységek napi árfolyamát. A szerződés aktuális értéke a befektetési egységek árfolyama alapján számítható ki. A befektetési egységek árfolyamváltozásától függ, hogy a befektetés végül milyen eredményt ér el.
A biztosító a legalább 6 éves tartamú biztosítási szerződésekre – a szerződés tartamától függően – előre meghatározott időpontokban eseti díjként MyLife Hűségjóváírást teljesít a szerződő számláján. A hűségjóváírás Kondíciós listában szereplő mértéke az egyszeri megtakarítási díjrész százalékában kerül meghatározásra. A hűségjóváírásból keletkezett befektetési egységek a szerződés aktuális értékének részét képezik, és a szerződő a jóváírást követően bármikor kérheti ezek részleges vagy teljes visszavásárlását.
Az egyszeri megtakarítási díjrész a lenti táblázatban megadott százalékát a biztosító a táblázatban szereplő biztosítási évfordulókat megelőző naptári napra érvényes árfolyamon eseti díjként jóváírja.
A TKM (Teljes Költségmutató) egy egyszerű mutató, amely egyetlen százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, köztük a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.
A TKM megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked terméken keresztül érte el.
A TKM 2010 évi piaci önszabályozáson alapuló bevezetésével a biztosítási szakma célja alapvetően a unit-linked termékek átláthatóságának és összehasonlíthatóságának növelése volt. Az egységes mutató révén a különböző biztosítók által kínált termékek költségszintje – egy meghatározott paraméterekkel bíró példán keresztül – könnyebben összehasonlíthatóvá válik. Ez hozzásegíti az ügyfeleket ahhoz, hogy méginkább megalapozott, informált döntést hozzanak a biztosítási termék megvásárlásakor.
2016 január 1. óta immár jogszabályi szinten is szabályozott a TKM számítási kötelezettség.
A TKM mutatót a mindenkori biztosításpiaci átlagszerződést a lehető legjobban megközelítő típuspéldán keresztül számítják ki. A modell a biztosítási kockázatok közül a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási kockázatok díját veszi költségként figyelembe, és biztosításpiaci átlagdíjjal kalkulál.
A típuspélda a következő paramétereket veszi alapul:
(A TKM érték szerződés szerinti teljesítést feltételez, azaz a számítás azt veszi alapul, hogy a szerződés az előre meghatározott tartam előtt nem kerül visszavásárlása, díjmentesítésre, vagy egyéb módon (pl. biztosítási szolgáltatás következtében) nem szűnik meg, és az eredeti díjelőírás szerint megállapított díj megfizetése esedékesség szerint megtörténik.)
A nyugdíjbiztosítások esetében a típuspélda annyiban módosul, hogy a számítás figyelembe veszi a nyugdíjbiztosítások sajátosságát, nevezetesen azt, hogy a termék nyugdíjba vonuláskor szolgáltat. Az adott tartamra ezért 65 év mínusz a belépési korral kell számolni. Ezeket a termékeket a megkülönböztetés érdekében TKM Ny jelzéssel mutatják be a biztosítók.
A TKM számítás figyelembe veszi a biztosító által az adott termék kapcsán felszámolt valamennyi költséget, ami rontja az ügyfél befektetésének az értékét, valamint unit linked biztosítások esetében tartalmazza a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit.
Ennek megfelelően a TKM tartalmazza:
Az alapkezelési költségeket; melybe beleértendő különösen az eszközalapok költsége, a befektetési jegyek vagyonkezelési díja, és egyéb költséglevonások, illetőleg azoknak a befektetési eredményt befolyásoló hatása, valamint a mögöttes instrumentumok befektetési költségei.
(Amennyiben az adott társaság eszközalap- illetőleg mögöttes alap kezelési díjai eltérnek a különböző eszközalapok esetében, akkor egy minimum-maximum tartomány kerül meghatározásra.)
A szerződésbe kötelezően beépített kockázati élet- és vagy balesetbiztosítás költségeit. A nagyobb kockázati tartalom – magasabb értékű biztosítási fedezet – tehát magasabb TKM-et fog eredményezni.
Mind a szerzési, mind a fenntartási költségeket, és minden fix (adminisztratív jellegű) és változó költséget.
Mivel az értékkövetés mértékét a tartam során a kötelezően indexálódó termékek kivételével nem lehet előre jelezni, ezért a TKM nem tartalmazza a tartam alatt az értékkövetés százalékával növelt költségek emelkedéséből származó változást. Nem tartalmazza továbbá azokat a költségeket sem, melyek a szerződés során az ügyfél döntésétől függnek, vagyis az eszközalapok közötti átváltások költségét.
Értelemszerűen nem tudja továbbá figyelembe venni a számítás a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket, mivel ezek a szabályok függvényében, a biztosítótól függetlenül változhatnak, ill. a kedvezmények igénybevétele az ügyfél döntésétől (is) függ.
A már megkötött, TKM körbe tartozó életbiztosítási szerződések esetében a TKM nem kerül újra kiszámításra.
A TKM bevezetésének célja, hogy az ügyfelek számára összehasonlíthatóvá tegye a különböző életbiztosítási termékeket. Ezt csak úgy tudja megtenni, hogy „közös nevezőre” hozza ezeket (típuspélda) és ezekre vonatkozóan kéri a TKM számításokat a különböző társaságoktól. Ezek alapján tájékozódhat az ügyfél a társaságok termékeinek költségszintjéről.
Maximum limit minden UL-re:
10 éves tartamközi TKM limit bevezetése a rendszeres díjas módozatokra: 6,25%.
Élethosszig tartó módozat esetében 15 évre kell számolni a TKM-et.
Eltérés a TKM-től:
a TKM eszközalaponként meghatározott mértéke legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb (a továbbiakban: TKM eltérés) (összesen tehát 10 éves lejárati idő esetén legfeljebb 5,75%, 15 éves lejárati idő esetén 5,45%, 20 éves lejárati idő esetén pedig legfeljebb 5%).
Az eltérést és annak okait számszerűsített módon ki kell mutatni és meg kell indokolni. Az eltérések indoklása során szükséges figyelemmel lenni arra, hogy a limit meghaladásának mértéke legyen arányban az adott eszközalapban rejlő többlet hozampotenciállal.
Egyszeri díjasokra tartamtól függetlenül 3,5% a TKM limit, valamint az 5 éves közbülső tartamra számolt TKM sem haladhatja meg a 3,5%-ot, ami teljes plafon!
Eszközalapok mögöttes költségeinek minimalizálása a cél.
Szerződéskötési költség: 0,425% x tartam éveinek száma, de min. 0,85%, maximum 4,25% évente
Vagyonarányos költség: 1,8 % (Pénzpiaci 2016 eszközalap esetén: 1,45%)
Adminisztrációs költség: 200 Ft/ hó
Kötvényesítési költség: 8000 Ft egyszeri díj a 30 napos szerződés
Visszavásárlási költség: a 10. évfordulóig 1%, utána 0
Átváltási költség: évente 2db ingyenes
Számlakivonat költsége: 0 Ft
Adószabályok változásának kockázata: a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra, illetve a mögöttes befektetési eszközökre vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak
Árukockázat: az árutőzsdére bevezetett szabványosított termék (ideértve a nemesfémeket is) árában bekövetkező lehetséges változás
Devizaárfolyam-kockázat: a forint árfolyamának változása hat az eszközalapokban lévő devizában kibocsátott eszközök forintban kifejezett árfolyamértékére (a forint erősödése esetén az árfolyam csökken, gyengülése esetében pedig nő)
Értékpapír-kibocsátókkal kapcsolatos kockázat: az eszközalapokban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük, mindez, valamint egyéb társasági események kedvezőtlenül befolyásolhatják az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát
Ingatlankockázat: az ingatlanpiaci tendenciákból adódó leértékelődések kockázata
Kamatkockázat:
Koncentrációs kockázat: annak a kockázata, hogy az eszközalapok által végrehajtott befektetések jelentős mértékben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak
Likviditási kockázat: kedvezőtlen piaci körülmények esetében előfordulhat, hogy a mögöttes befektetési eszközök értékesítésére csak kedvezőtlen árfolyamon, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik lehetőség
Működési kockázat: az egyes intézmények működtetésében vagy ellenőrzésében emberi, számítástechnikai vagy ellenőrzési hiba miatt lehetséges veszteség
Ország-, gazdasági és politikai kockázat:
Partnerkockázat: amennyiben az eszközalap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek, vagy nem tudnak eleget tenni maradéktalanul, az hátrányosan befolyásolhatja az eszközalap teljesítményét
Részvénypiaci kockázat:
A biztosító a fenti kockázati típusokon túl működése során figyelembe veszi a jogi kockázatokat, amely az új piaci innovációk és a szabályozás nem egy ütemben történő fejlődéséből származik. A biztosító csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség.
