ONLINE KALKULÁCIÓ | ONLINE TANÁCSADÁS | SZEMÉLYES TANÁCSADÁS | KÁRBEJELENTÉS

Egyösszegű befektetés

Rövid – közép és hosszú távon a vagyon gyarapítás útján

Biztosítás felmondása

Meglévő biztosítását szeretné felmondani, de nem tudja pontosan hogyan kell? Segítünk mindenben.

Kár bejelentése

Amennyiben Ön a Generali biztosító ügyfele, abban az esetben segítünk a kár bejelentés folyamatában.

Akciók, kedvezmények

Ajándék közlekedési baleseti halál biztosítási védelem az egyszeri díj 10%-a, de legalább 100 000 Ft biztosítási összeg.

Befektetés Okosan, figyelve a részletekre

Nem engedjük el a kezét, mindig azon vagyunk, hogy vagyona gyarapodjon, s ezért folyamatosan tájékoztatjuk, hogy a megfelelő diverzifikációs portfólióval rendelkezzen.

businessman-putting-coins-jar-using-calculator-workplace_23-2147892281

Biztosítási feltételek:

Használja kalkulátorunkat.

Megtakarítás kalkulátor

Az egyszeri befektetési lehetőségek között egyre népszerűbbek az egyösszegű megtakarítási életbiztosítások, ahol rövid, vagy hosszú távon tud kisebb-nagyobb összeget befektetni számtalan eszközalapba portfóliót felépítve.

Ajándék biztosítási védelem:
Az első biztosítási évben ajándékba adjuk a közlekedési baleseti halál esetére szóló kiegészítő biztosítást, amelynek keretében halál esetén az egyszeri díj 10%-át, de legalább 100 000 Ft biztosítási összeget fizetünk ki.

Hosszú távú díjfizetési elkötelezettség nélkül megköthető, akár rövid tartamra is.
Lehetősége van a szerződés megkötését követően befizetett egyszeri díj mellett eseti díjakat is elhelyezni, hogy ezzel is növelje a váratlan helyzetekre rendelkezésre álló összeget, illetve a kitűzött célra szánt megtakarítást.
Különböző kockázati szintű eszközalapokból választhat, melyekből a kockázatvállalásának megfelelő befektetési portfólió szabadon állítható össze és átváltással bármikor átrendezhető.
Akár adójóváírásra jogosító nyugdíjbiztosításként is megköthető.

Fontos!

  1. Soha ne dőljön be a magas hozamok csábító ajánlatainak!
  2. Az elmúlt évek hozamai nem jelentik azt, hogy a jövőben is ekkora hozamok érhetőek el, csupán kiindulási pontként kezelje azokat!
  3. Tökéletes befektetési, megtakarítási lehetőség nem létezik! Amelyik kockázatos, az magas hozamot jelenthet, de biztos, hogy nem biztonságos! Amelyik biztonságos, azzal nagy valószínűséggel nem fog magas hozamot elérni!
  4. Soha ne fektesse egy helyre minden pénzét, még védelem alatt álló befektetési lehetőségek esetén sem, hisz baj esetén biztos lehet benne, hogy ha nem is kell éveket várnia pénzére, de várnia kellesz!
  5. Soha ne döntsön elhamarkodottan, s mindig a valós életviszonyokhoz igazított ajánlatot válassza! (lehet, hogy alacsony költséggel talál egy terméket, de olyan feltételeket tartalmaz a szerződés, melyek esetén a költség a sokszorosára is emelkedhet, pl ha hozzányúl idő előtt pénzéhet büntető kamatot kell fizetnie. (ez nem a valódi élethez van igazítva) Mindig mérlegelje az összképet!)

MIK AZ ELŐNYEI?

  • Hosszú távú díjfizetési kötelezettség nélkül, akár rövid időtartamra is megkötheti.
  • A távolabbi célok megvalósításához is jó megtakarítási forma.
  • Segítségével a váratlan helyzetek anyagi kihívásaira is felkészülhet.
  • Eseti befizetésekkel bármikor növelheti a kitűzött célra szánt megtakarítást.
  • Nyugdíjbiztosításként  is megkötheti.
  • Kockázatvállalásának megfelelő befektetési portfóliót állíthat össze.
  • A legalább 6 éves tartamra kötött szerződések után a szerződés tartamától függően eseti díjként hűségjóváírás jár, amivel teljes egészében visszakaphatja a szerződéskötéskor felmerülő forgalmazási költséget.

Az egyszeri biztosítási díjat a szerződéskötéskor kell megfizetni, melyet átutalással vagy csekken is teljesíthet. A biztosító a díjat a szerződő által meghatározott eszközalapokban befektetési egységek formájában helyezi el.
Eseti díj bármikor fizethető a szerződésre. Ajánlott a befektetési időszakot alaposan mérlegelni. Versenyképes hozam
csak az eszközalapok jó teljesítménye esetén érhető el. Ezért nem mindegy, hogy mikor és milyen árfolyamokon történik a befektetési egységek megvásárlása és eladása, valamint mely időpontokban indít átváltási tranzakciókat.

Hűségjóváírások a szerződésen

Választható eszközalapok


EGYSZERI ÉS ESETI DÍJHOZ VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAPOK

ALACSONY KOCKÁZATÚ

Az alacsony kockázati kategóriába sorolt eszközalapok választásakor normál piaci ármozgás esetén kicsi a valószínűsége az extrém tőkevesztésnek. A tőkevesztés kockázata a helyes befektetési időtáv megválasztásával és megfelelő befektetési portfólió kialakításával tovább csökkenthető. Mindazonáltal extrém piaci árfolyamváltozások esetén (pl. államcsődnél) az alacsony kockázati kategóriába sorolt eszközalapoknál is előfordulhat teljes elértéktelenedés.

Pénzpiaci 2016
Hazai kötvény

KÖZEPES KOCKÁZATÚ

A közepes kockázati kategóriába sorolt eszközalapok választásakor akár normál piaci ármozgás esetén is szignifikánsan alakulhat az eszközalap mögöttes befektetéseinek értéke, a befektető várakozásaival ellentétes piaci árfolyamváltozások hatásai szintén felerősítve jelentkezhetnek. A fentiekre tekintettel ilyen eszközalapok választása a fokozott kockázathoz mért kockázatviselő hajlandósággal és kockázatviselő képességgel, valamint a piac működésének ismeretével rendelkező ügyfelek számára ajánlott.

Tallózó abszolút hozam
Világjáró kötvény
Horizont 5+ vegyes
Horizont 10+ vegyes

MAGAS KOCKÁZATÚ

A magas kockázati kategóriába sorolt eszközalapok választásakor mind a piaci ármozgás révén keletkező esetleges nyereség, mind a piaci ármozgás révén keletkező esetleges veszteség extrém módon meghaladhatja a befektetők várakozásait. Az eszközalap jellegéből adódóan a mögöttes befektetések fokozott kockázattal járnak, beleértve a teljes elértéktelenedés lehetőségét is. A fentiekre tekintettel ilyen eszközalapok választása a fokozott kockázathoz mért kockázatviselő hajlandósággal és kockázatviselő képességgel, valamint a piac működésének alapos ismeretével rendelkező ügyfelek számára ajánlott.

Hazai részvény
Horizont 15+ vegyes

Eseti díjhoz további magas kockázatú eszközalapokat is választhat 

Világmárkák részvény
Fejlett világ részvény
Fejlődő világ részvény
Innováció részvény eszközalap

Gyakran Ismételt Kérdések

Szerződő



az a fél, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy, vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Biztosított



A biztosított az a természetes személy, akit a biztosítási szerződésben biztosítottként neveztek meg, és akinek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés létrejön.
Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, a szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosított a biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulását
írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerződés az aktuális biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe szerződőként belép.

Kedvezményezett



Kedvezményezett az a szerződő és a biztosított által megnevezett személy, aki a szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult.
A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával ajánlattételkor, illetve a biztosítási szerződés hatálya alatt bármikor a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal kedvezményezettet jelölhet meg, illetve bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezett jelölést módosíthatja feltéve, hogy a kedvezményezett jelölés vagy annak módosítása a biztosítási esemény bekövetkezése előtt a biztosító tudomására jut.

A szerződő és a biztosított közlési kötelezettsége



A szerződő és a biztosított közlési kötelezettsége
A közlési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosított szerződéskötéskor, a kiegészítő biztosítások körének bővítésekor és a biztosítási összegek növelésekor, továbbá a biztosítási szerződéssel kapcsolatos szolgáltatási igény bejelentése esetén kötelesek a biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítási kockázat elvállalása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges, és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett.

A biztosító kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszokkal, valamint a biztosító által rendszeresített formanyomtatványon és/vagy hangfelvételen szereplő nyilatkozatok valóságnak megfelelő megtételével a felek a közlési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

A biztosító a biztosított hozzájárulása alapján a közölt adatokat ellenőrizheti és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére (foglalkozás, munka, sport, egyéb), életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, orvosi, egészségi és/ vagy tesztvizsgálatot írhat elő. Az orvosi, egészségi és tesztvizsgálat elvégzése a szerződőt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.

A szerződő és a biztosított változásbejelentési kötelezettsége

A szerződő és a biztosított kötelesek a biztosítás fennállása alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az ajánlaton közölt, illetve a szerződésben szereplő lényeges körülmények megváltozását, továbbá a szerződő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a saját, illetve a tényleges tulajdonos azonosítási adataiban beállott változást.
Lényeges körülménynek minősül mindaz, amire a biztosító kérdést tett fel, továbbá amire vonatkozóan a szerződő vagy a biztosított nyilatkozattételi kötelezettségét előírta, így különösen a szerződő és a biztosított neve, címe, levelezési címe, továbbá a biztosított tevékenységének (foglalkozás, munka, sport, egyéb) megváltozása. A biztosított egészségi állapotában beállott változást nem köteles a biztosítónak bejelenteni.

Milyen termékről van szó?



Típus Befektetési egységekhez kötött (unit-linked), meghatározott tartamra szóló, egyszeri díjas életbiztosítás
Célok Többféle felhasználási célra alkalmas életbiztosítás, mely egyetlen szerződés keretén belül – eszközalapok választása mellett – megtakarítási lehetőséget és egyben biztosítási védelmet is nyújt.
Az Ön által befizetett egyszeri díj a biztosító által felkínált és az Ön által kiválasztott eszközalapokba kerül befektetésre, így a kifizetés mértékét elsősorban ezen eszközalapok, az ezekben lévő tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány (pl. különböző értékpapírok: kötvény, részvény, stb.) hozama határozza meg.
Az eszközalapok a bennük lévő értékpapírok összetételében, földrajzi, devizális, illetve szektoriális kitettségében, ezáltal a befektetési kockázatban és az elérhető hozamban különböznek egymástól. Az alacsony, közepes és magas kockázatú eszközalapokból a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelő, jól diverzifikált egyéni befektetési portfólió állítható össze.
Az eszközalap befektetési egységekre oszlik, az eszközalap által megtestesített vagyonból a befektető egyéni részesedése befektetési egységekben kerül nyilvántartásra. A befektetési egységek értékének változása követi az eszközalap teljesítményét, és ezen változástól függ, hogy Ön milyen befektetési eredményt ér el. Egy adott eszközalap teljesítményét az eszközalap referenciaindexével lehet összehasonlítani.

Életkori korlátozásra vonatkozó szabály



A szerződésben biztosított személy életkorának a szerződés megkötésekor el kell érnie a 15 évet, de a 99 évet nem haladhatja meg.

Mennyi időre fektethetek be?



Az egyedi életbiztosítási szerződés lejárati időponttal rendelkezik, melyet a szerződő határoz meg, azzal hogy a szerződés 1 évnél rövidebb, illetve 25 évnél hosszabb tartamra nem köthető. A tartam alatt azonban a termék teljesen rugalmasan hozzáférhető. (be is lehet fizetni, és ki is lehet venni belőle a szerződésben foglaltak szerint)

Mekkora a minimum díj, amit befektethetek?



Nem nyugdíjbiztosításként kötött szerződés esetén:

1-3 éves tartamra: 500 000 Ft
4 éves vagy annál hosszabb tartamra: 200 000 Ft

Nyugdíjbiztosításként kötött szerződés esetén:

1-10 éves tartamra: 500 000 Ft, amely 200 000 Ft-os egyszeri díjjal és 300 000 Ft-os eseti díjjal is elindítható.
11 év vagy annál hosszabb tartam esetén: 200 000 Ft

Biztosítási szolgáltatások?



Elérési szolgáltatás: A szerződés lejáratakor a biztosító kifizeti a szerződés aktuális értékét.
Haláleseti szolgáltatás: A biztosított halála esetén a biztosító kifizeti a szerződés aktuális értékét, valamint a 10. biztosítási évfordulót követően további 50 000 Ft biztosítási összeget.
Szolgáltatás közlekedési baleseti halál esetén: A haláleseti szolgáltatáson felül az egyszeri díj 10%-a, de legalább
100 000 Ft biztosítási összeg kerül kifizetésre, ha a biztosítottat az első biztosítási évfordulót megelőzően olyan közlekedési baleset éri, melynek következtében a balesetet követő egy éven belül meghal.

Hogyan történik a díj fizetése?



Az egyszeri biztosítási díjat a szerződéskötéskor kell megfizetni, melyet átutalással vagy csekken is teljesíthet. A biztosító a díjat a szerződő által meghatározott eszközalapokban befektetési egységek formájában helyezi el.
Eseti díj bármikor fizethető a szerződésre. Ajánlott a befektetési időszakot alaposan mérlegelni. Versenyképes hozam
csak az eszközalapok jó teljesítménye esetén érhető el. Ezért nem mindegy, hogy mikor és milyen árfolyamokon történik a befektetési egységek megvásárlása és eladása, valamint mely időpontokban indít átváltási tranzakciókat.

Mikortól indul a kockázatviselés?



A létrejött szerződés kockázatviselése annak a napnak a 0 órájával kezdődik, amikor az egyszeri díj vagy díjelőleg a biztosító számlájára beérkezik.

Milyen megoldási lehetőségek vannak, ha Önnek pénzre van szüksége?



Részleges visszavásárlás: a befektetési egységekből kérhető kifizetés, de a szerződésen maradó egyszeri díjból származó befektetési egységek visszavásárlási értékének legalább 100 000 forintnak kell lennie.

Rendszeres pénzkivonás: a befektetési egységekből havi részletekben kérhető kifizetés, de a szerződésen maradó egyszeri díjból származó befektetési egységek visszavásárlási értékének legalább100 000 forintnak kell lennie.

Mennyi idő alatt juthat pénzhez részleges visszavásárlás esetén?
A biztosító a kérelem beérkezését követő – amennyiben az hiánytalanul kerül kitöltésre – legkésőbb 15 napon belül teljesíti a kifizetéseket.

Kötelező biztosítási fedezetet beletenni a szerződésbe?



Nem. A szerződésben van egy ingyenes biztosítási fedezet, ezen felül nem szükséges további fedezetet beletenni, azonban ha szeretne megteheti, de ennek költsége van.

Mennyi a várakozási idő?



A biztosító a biztosítási szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés létrejöttétől számított 6
hónap kivéve, ha a felek ennél rövidebb határidőben állapodnak meg.
A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt részleges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel okozati öszszefüggésben álló biztosítási eseményekre terjed ki.
A biztosító a biztosított várakozási idő alatti nem balesetből eredő halála esetén a szerződő részére a szerződő
számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki.

A biztosítási szerződés meghosszabbítása



A biztosító a szerződő írásbeli kérésére – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a határozott tartamra létrejött biztosítási szerződést a lejárati időpont bekövetkezése előtt meghosszabbíthatja. A szerződő a meghosszabbítást a lejárati időpontot megelőzően legalább egy hónappal írásban kérheti. A biztosító jogosult a meghosszabbítási kérelem benyújtását követően kockázatelbírálást végezni és a kérelmet elutasítani vagy teljesíteni. A biztosító a kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról a szerződőt írásban tájékoztatja.

A biztosítási szerződés területi hatálya



A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.

Eszközalap jelentése?



Eszközalap: tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány (pl. különböző értékpapírok: kötvény, részvény, stb.). Az eszközalapok a bennük lévő értékpapírok összetételében, ezáltal a befektetési kockázatban és az elérhető hozamban különböznek egymástól. Az alacsony, közepes és magas kockázatú eszközalapokból a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelő, jól diverzifikált befektetési portfólió állítható össze.

Befektetési egység jelentése?



Befektetési egység: az eszközalap befektetéseiben való azonos értékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek. A befizetéseket társaságunk az ügyfél által választott eszközalapok befektetési egységeire váltja. Befektetési egységeket az ügyfél számláján eszközalaponként nyilvántartjuk. Az egyes értékelési napokon társaságunk az eszközalapok eszközeit értékeli, és ennek alapján határozza meg a befektetési egységek napi árfolyamát. A szerződés aktuális értéke a befektetési egységek árfolyama alapján számítható ki. A befektetési egységek árfolyamváltozásától függ, hogy a befektetés végül milyen eredményt ér el.

Hűségjóváírás



A biztosító a legalább 6 éves tartamú biztosítási szerződésekre – a szerződés tartamától függően – előre meghatározott időpontokban eseti díjként MyLife Hűségjóváírást teljesít a szerződő számláján. A hűségjóváírás Kondíciós listában szereplő mértéke az egyszeri megtakarítási díjrész százalékában kerül meghatározásra. A hűségjóváírásból keletkezett befektetési egységek a szerződés aktuális értékének részét képezik, és a szerződő a jóváírást követően bármikor kérheti ezek részleges vagy teljes visszavásárlását.

Az egyszeri megtakarítási díjrész a lenti táblázatban megadott százalékát a biztosító a táblázatban szereplő biztosítási évfordulókat megelőző naptári napra érvényes árfolyamon eseti díjként jóváírja.


Mi az a TKM és mit mutat?



A TKM (Teljes Költségmutató) egy egyszerű mutató, amely egyetlen százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, köztük a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.
A TKM megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked terméken keresztül érte el.

MI A TKM BEVEZETÉSÉNEK A CÉLJA?

A TKM 2010 évi piaci önszabályozáson alapuló bevezetésével a biztosítási szakma célja alapvetően a unit-linked termékek átláthatóságának és összehasonlíthatóságának növelése volt. Az egységes mutató révén a különböző biztosítók által kínált termékek költségszintje – egy meghatározott paraméterekkel bíró példán keresztül – könnyebben összehasonlíthatóvá válik. Ez hozzásegíti az ügyfeleket ahhoz, hogy méginkább megalapozott, informált döntést hozzanak a biztosítási termék megvásárlásakor.
2016 január 1. óta immár jogszabályi szinten is szabályozott a TKM számítási kötelezettség.

MILYEN MÓDON SZÁMÍTJÁK KI A TKM-ET?

A TKM mutatót a mindenkori biztosításpiaci átlagszerződést a lehető legjobban megközelítő típuspéldán keresztül számítják ki. A modell a biztosítási kockázatok közül a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási kockázatok díját veszi költségként figyelembe, és biztosításpiaci átlagdíjjal kalkulál.

A típuspélda a következő paramétereket veszi alapul:

  1. a biztosított 35 éves személy,
  2. a biztosítás időtartama rendszeres díjas szerződéseknél 10-15-20 év, egyszeri díjasoknál: 5-10-20 év (mindhárom tartamra el kell végezni a kalkulációt),
  3. rendszeres díjas szerződéseknél a díjfizetés gyakorisága éves, a fizetés csoportos beszedéssel (banki levonással) történik.

(A TKM érték szerződés szerinti teljesítést feltételez, azaz a számítás azt veszi alapul, hogy a szerződés az előre meghatározott tartam előtt nem kerül visszavásárlása, díjmentesítésre, vagy egyéb módon (pl. biztosítási szolgáltatás következtében) nem szűnik meg, és az eredeti díjelőírás szerint megállapított díj megfizetése esedékesség szerint megtörténik.)
nyugdíjbiztosítások esetében a típuspélda annyiban módosul, hogy a számítás figyelembe veszi a nyugdíjbiztosítások sajátosságát, nevezetesen azt, hogy a termék nyugdíjba vonuláskor szolgáltat. Az adott tartamra ezért 65 év mínusz a belépési korral kell számolni. Ezeket a termékeket a megkülönböztetés érdekében TKM Ny jelzéssel mutatják be a biztosítók.

MILYEN KÖLTSÉGEKET TARTALMAZ A TKM SZÁMÍTÁS?

A TKM számítás figyelembe veszi a biztosító által az adott termék kapcsán felszámolt valamennyi költséget, ami rontja az ügyfél befektetésének az értékét, valamint unit linked biztosítások esetében tartalmazza a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit.

Ennek megfelelően a TKM tartalmazza:
Az alapkezelési költségeket; melybe beleértendő különösen az eszközalapok költsége, a befektetési jegyek vagyonkezelési díja, és egyéb költséglevonások, illetőleg azoknak a befektetési eredményt befolyásoló hatása, valamint a mögöttes instrumentumok befektetési költségei.
(Amennyiben az adott társaság eszközalap- illetőleg mögöttes alap kezelési díjai eltérnek a különböző eszközalapok esetében, akkor egy minimum-maximum tartomány kerül meghatározásra.)

A szerződésbe kötelezően beépített kockázati élet- és vagy balesetbiztosítás költségeit. A nagyobb kockázati tartalom – magasabb értékű biztosítási fedezet – tehát magasabb TKM-et fog eredményezni.
Mind a szerzési, mind a fenntartási költségeket, és minden fix (adminisztratív jellegű) és változó költséget.

MILYEN KÖLTSÉGEKET NEM TARTALMAZ A TKM?

Mivel az értékkövetés mértékét a tartam során a kötelezően indexálódó termékek kivételével nem lehet előre jelezni, ezért a TKM nem tartalmazza a tartam alatt az értékkövetés százalékával növelt költségek emelkedéséből származó változást. Nem tartalmazza továbbá azokat a költségeket sem, melyek a szerződés során az ügyfél döntésétől függnek, vagyis az eszközalapok közötti átváltások költségét.
Értelemszerűen nem tudja továbbá figyelembe venni a számítás a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket, mivel ezek a szabályok függvényében, a biztosítótól függetlenül változhatnak, ill. a kedvezmények igénybevétele az ügyfél döntésétől (is) függ.

VÁLTOZHAT-E IDŐKÖZBEN A TKM MUTATÓ?

A már megkötött, TKM körbe tartozó életbiztosítási szerződések esetében a TKM nem kerül újra kiszámításra.

MIÉRT NEM AZ EGYES SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ TKM-ET MUTATJÁK KI?

A TKM bevezetésének célja, hogy az ügyfelek számára összehasonlíthatóvá tegye a különböző életbiztosítási termékeket. Ezt csak úgy tudja megtenni, hogy „közös nevezőre” hozza ezeket (típuspélda) és ezekre vonatkozóan kéri a TKM számításokat a különböző társaságoktól. Ezek alapján tájékozódhat az ügyfél a társaságok termékeinek költségszintjéről.

TKM LIMITET ÉRINTŐ ALAPVETŐ SZABÁLYOK:

Maximum limit minden UL-re:

  • 10 éves lejárati időre a 4,25%-ot,
  • 15 éves lejárati időre a 3,95%-ot,
  • 20 éves lejárati időre a 3,5%-ot

10 éves tartamközi TKM limit bevezetése a rendszeres díjas módozatokra: 6,25%.
Élethosszig tartó módozat esetében 15 évre kell számolni a TKM-et.

Eltérés a TKM-től:

  1. a biztosításhoz kapcsolódó eszközalap eszközösszetétele, vagy meghatározott tulajdonságai alapján összetettnek vagy komplexnek minősül és az átlagosnál magasabb hozampotenciállal rendelkezik, vagy
  2. tőke-, vagy tőke- és hozamgaranciát tartalmaz, vagy
  3. a termékben lévő biztosítási kockázat ezt indokolja,

a TKM eszközalaponként meghatározott mértéke legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb (a továbbiakban: TKM eltérés) (összesen tehát 10 éves lejárati idő esetén legfeljebb 5,75%, 15 éves lejárati idő esetén 5,45%, 20 éves lejárati idő esetén pedig legfeljebb 5%).

Az eltérést és annak okait számszerűsített módon ki kell mutatni és meg kell indokolni. Az eltérések indoklása során szükséges figyelemmel lenni arra, hogy a limit meghaladásának mértéke legyen arányban az adott eszközalapban rejlő többlet hozampotenciállal.

Egyszeri díjasokra tartamtól függetlenül 3,5% a TKM limit, valamint az 5 éves közbülső tartamra számolt TKM sem haladhatja meg a 3,5%-ot, ami teljes plafon!
Eszközalapok mögöttes költségeinek minimalizálása a cél.

TKM eszközalapok szerint?




Milyen költségekkel számoljak?



Szerződéskötési költség: 0,425% x tartam éveinek száma, de min. 0,85%, maximum 4,25% évente

Vagyonarányos költség: 1,8 % (Pénzpiaci 2016 eszközalap esetén: 1,45%)

Adminisztrációs költség: 200 Ft/ hó

Kötvényesítési költség: 8000 Ft egyszeri díj a 30 napos szerződés

Visszavásárlási költség: a 10. évfordulóig 1%, utána 0

Átváltási költség: évente 2db ingyenes

Számlakivonat költsége: 0 Ft

Kockázatok típusok szerint?



Adószabályok változásának kockázata: a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra, illetve a mögöttes befektetési eszközökre vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak

Árukockázat: az árutőzsdére bevezetett szabványosított termék (ideértve a nemesfémeket is) árában bekövetkező lehetséges változás

Devizaárfolyam-kockázat: a forint árfolyamának változása hat az eszközalapokban lévő devizában kibocsátott eszközök forintban kifejezett árfolyamértékére (a forint erősödése esetén az árfolyam csökken, gyengülése esetében pedig nő)

Értékpapír-kibocsátókkal kapcsolatos kockázat: az eszközalapokban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük, mindez, valamint egyéb társasági események kedvezőtlenül befolyásolhatják az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát

Ingatlankockázat: az ingatlanpiaci tendenciákból adódó leértékelődések kockázata

Kamatkockázat:

  • a mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó értékpapírok értékét (a kamatszint kedvezőtlen változása (emelkedése) a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére)
  • minél hosszabb az értékpapír hátralévő futamideje, annál erősebben reagál a piaci változásokra

Koncentrációs kockázat: annak a kockázata, hogy az eszközalapok által végrehajtott befektetések jelentős mértékben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak

Likviditási kockázat: kedvezőtlen piaci körülmények esetében előfordulhat, hogy a mögöttes befektetési eszközök értékesítésére csak kedvezőtlen árfolyamon, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik lehetőség

Működési kockázat: az egyes intézmények működtetésében vagy ellenőrzésében emberi, számítástechnikai vagy ellenőrzési hiba miatt lehetséges veszteség

Ország-, gazdasági és politikai kockázat:

  • az egyes kormányok politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az eszközalapokban lévő befektetések árfolyamának alakulására és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről időre az eszközalapok portfólióiban szerepelhetnek
  • az eszközalapok teljesítményét különösen befolyásolhatja az infláció , az árfolyampolitika, a költségvetési egyensúly, illetve a folyó fizetési mérleg alakulása, valamint a kamatszint
  • az Európán kívüli országokban történő befektetések esetében nem szokványos kockázatként jelentkeznek az európai jogi , közgazdasági környezettől eltérő kockázatok

Partnerkockázat: amennyiben az eszközalap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek, vagy nem tudnak eleget tenni maradéktalanul, az hátrányosan befolyásolhatja az eszközalap teljesítményét

Részvénypiaci kockázat:

  • a részvényekbe és részvénytípusú eszközökbe is fektető eszközalap értékét a gazdasági , politikai, piaci és kibocsátó specifikus változások befolyásolják
  • az ilyen változások a kibocsátó konkrét teljesítményétől függetlenül hátrányosan is érinthetik az értékpapírokat
  • ennek megfelelően a részvények és a részvénytípusú befektetések árfolyama jelentősen ingadozhat, ami főleg rövid távon mérsékelheti az eszközalap értékét

A biztosító a fenti kockázati típusokon túl működése során figyelembe veszi a jogi kockázatokat, amely az új piaci innovációk és a szabályozás nem egy ütemben történő fejlődéséből származik. A biztosító csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség.

Mennyi az eseti díj minimuma?


A minimális eseti díj 10 000 Ft.

A fentiekben megfogalmazott információk, adatok, tények és egyéb közlemények nem minősülnek ajánlattételnek, azok tekintetében a tájékoztatás nem teljes körű, így esetlegesen alkalmasak lehetnek félreértésre, vagy nem megfelelő értelmezésre adhatnak okot. Ennek elkerülése érdekében kérjük minden esetben olvassák el az Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) található tájékoztatásunkat is. Felhívjuk továbbá a figyelmüket arra, hogy az ÁSZF az egyes biztosítási szerződésekhez tartozó Általános és Különös Szerződési Feltételekkel együtt értelmezendő. AZ adatok a biztosító oldaláról származnak.