A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen
– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,
– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárásokban, a biztosított védelméről szabálysértési és büntetőeljárás során, valamint
– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek
védelméhez szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.

A biztosítási védelem a magán életszférában bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
Magán életszférának tekintendők a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyok (kivéve a munkaügyi jogvédelem, a gépjármű büntető és szabálysértési jogvédelem, és a büntető és szabálysértési jogvédelem szolgáltatási területeket).

Biztosítási eseménynek tekintendő, ha
a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy
b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

Munkajogi jogvédelem;

Kártérítési jogvédelem;

Szerződéses jogvédelem;

Termékfelelősségi jogvédelem;

Ingatlan jogvédelem;

Személyiségi jogvédelem;

Szociális és társadalombiztosítási jogvédelem;

Öröklési jogvédelem;

Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem;

Sértett és tanú jogvédelme;

Gépjármű jogvédelem;

Előzetes képviselet jogvédelme;

Általános jogi tanácsadás jogvédelme;

Cégautók jogvédelme;

Hatósági jogvédelem;

Adójogi jogvédelem;

A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét:
a) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szemben;
b) olyan követelések érvényesítése esetén, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jogérvényesítés, amit a biztosított mástól átvállalt;
c) olyan káresemények esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;
d) bírósági úton nem érvényesíthető követelések, illetve nemzetközi vagy nemzetek feletti bíróságok (pl. Emberi
Jogok Európai Bírósága) előtt érvényesített igények tekintetében;
e) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén (kivéve Platina
csomagot);
f) családjogi jogvitákban, élettársi kapcsolatban állt (vagy álló) felek közötti vagyonmegosztási jogvitákban, tartási
és életjáradéki szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, kivéve az általános jogi tanácsadás jogvédelmet,
g) szerzői és szabadalmi jog területén és a szellemi tulajdonból eredő egyéb jogokkal kapcsolatban, kivéve az
általános jogi tanácsadás jogvédelmet;
h) környezetszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos jogvitákban;
i) ha a jogvita tárgyát képező követelés (pl. kárösszeg, szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság, biztosított által vagy biztosítottal szemben támasztott igény összege) a 15.000 Ft-ot nem haladja meg (kivéve az általános jogi tanácsadás jogvédelmet);
j) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények, valamint a biztosító saját munkavállalóinak a biztosítóval, mint munkáltatóval szemben előterjesztett igényei tekintetében;
k) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború,
lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott károkkal
kapcsolatos vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő jogvitákban.

A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

A biztosítási szerződés biztosítottja:
a) jogvédelmi biztosítás és magánemberi felelősségbiztosítás esetén
– a biztosítási ajánlaton név szerint megnevezett, közeli hozzátartozói vagy élettársi kapcsolatban álló természetes személy(ek),
– a biztosítási ajánlaton név szerint megnevezett személylyel közös háztartásban élő, házastársi kapcsolatban
nem álló, önálló keresettel nem rendelkező, 25. életévét még be nem töltött (vérszerinti, örökbefogadott vagy nevelt) gyermeke és unokája.

b) munkavállalói felelősségbiztosítás esetén a biztosítási ajánlaton név szerint megnevezett, munkaviszonyban (közszolgálati, közalkalmazotti vagy szolgálati jogviszonyban) álló személy munkavállalói minőségében.

Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

A biztosítási szerződés létrejöhet
a) a felek külön írásbeli megállapodásával,
b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,
c) a biztosító ráutaló magatartásával

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap „0” órája